Az autó hűtőventilátorának működési helyzete és elve
1. Amikor a tartály hőmérséklet-érzékelője (valójában a hőmérséklet-szabályozó szelep, nem a vízmérő hőmérséklet-érzékelője) azt észleli, hogy a tartály hőmérséklete meghaladja a küszöbértéket (többnyire 95 fokot), a ventilátor relé bekapcsol;
2. A ventilátoráramkör a ventilátorrelén keresztül csatlakozik, és a ventilátor motorja elindul.
3. Amikor a víztartály hőmérséklet-érzékelője azt észleli, hogy a víztartály hőmérséklete alacsonyabb, mint a küszöbérték, a ventilátor relé leválik, és a ventilátor motorja leáll.
A ventilátor működéséhez kapcsolódó tényező a tartály hőmérséklete, és a tartály hőmérséklete nincs közvetlenül összefüggésben a motor víz hőmérsékletével.
Az autó hűtőventilátorának munkahelyzete és elve: az autó hűtőrendszerének két típusa van.
Folyadékhűtés és léghűtés. A folyadékhűtéses jármű hűtőrendszere a folyadékot a motorban lévő csöveken és csatornákon keresztül keringeti. Amikor a folyadék átfolyik egy forró motoron, elnyeli a hőt és lehűti a motort. Miután a folyadék áthaladt a motoron, egy hőcserélőbe (vagy radiátorba) vezeti, amelyen keresztül a folyadék hője a levegőbe kerül. Léghűtés Egyes korai autók léghűtési technológiát használtak, de a modern autók ezt a módszert alig használják. Ahelyett, hogy folyadékot keringetne a motoron keresztül, ez a hűtési módszer a motorhengerek felületére erősített alumíniumlemezeket használ a hűtésre. Erőteljes ventilátorok fújják be a levegőt az alumíniumlemezekbe, a hőt az üres levegőbe vezetik, ami lehűti a motort. Mivel a legtöbb autó folyadékhűtést használ, a légcsatornás autók hűtőrendszerében sok cső van.
Miután a szivattyú eljuttatta a folyadékot a motorblokkhoz, a folyadék elkezd folyni a henger körüli motorcsatornákon. A folyadék ezután a motor hengerfején keresztül visszatér a termosztáthoz, ahol kifolyik a motorból. Ha a termosztát ki van kapcsolva, a folyadék a termosztát körüli csöveken keresztül közvetlenül visszaáramlik a szivattyúhoz. Ha a termosztát be van kapcsolva, a folyadék elkezd folyni a radiátorba, majd vissza a szivattyúba.
A fűtési rendszernek külön ciklusa is van. A ciklus a hengerfejben kezdődik, és a folyadékot a fűtőfúvókán keresztül táplálja, mielőtt visszatér a szivattyúhoz. Az automata váltóval szerelt autóknál általában külön ciklusfolyamat folyik a hűtőbe épített váltóolaj hűtésére. A sebességváltó olaját a hajtómű egy másik hőcserélőn keresztül szivattyúzza a radiátorban. A folyadék jóval nulla Celsius-fok alatti hőmérséklettől jóval 38 Celsius-fok feletti hőmérsékleti tartományban képes működni.
Ezért bármilyen folyadékot használnak is a motor hűtésére, nagyon alacsony fagyásponttal, nagyon magas forrásponttal kell rendelkeznie, és széles tartományban kell képes elnyelni a hőt. A víz az egyik leghatékonyabb hőelnyelő folyadék, de a víz fagyáspontja túl magas ahhoz, hogy megfeleljen az autómotorok objektív feltételeinek. A legtöbb autóban használt folyadék víz és etilénglikol (c2h6o2) keveréke, más néven hűtőfolyadék. Etilénglikol vízhez adásával a forráspont jelentősen megemelhető, a fagyáspont pedig csökkenthető.
Minden alkalommal, amikor a motor jár, a szivattyú keringeti a folyadékot. Az autókban használt centrifugálszivattyúkhoz hasonlóan a szivattyú pörgés közben centrifugális erővel pumpálja kifelé a folyadékot és folyamatosan a közepén szívja be. A szivattyú bemenete a középpont közelében található, így a radiátorból visszatérő folyadék érintkezhet a szivattyú lapátjaival. A szivattyú lapátjai a folyadékot a szivattyú külseje felé szállítják, ahol az belép a motorba. A szivattyúból származó folyadék elkezd átfolyni a motorblokkon és a fejen, majd a hűtőbe, végül pedig vissza a szivattyúba. A motor hengerblokkjában és fején számos öntvényből vagy mechanikai gyártásból készült csatorna található a folyadékáramlás megkönnyítése érdekében.
Ha ezekben a csövekben a folyadék egyenletesen áramlik, csak a csővel érintkező folyadék kerül közvetlenül hűtésre. A csövön átáramló folyadékból a csőbe átadott hő a cső és a csövet érő folyadék közötti hőmérséklet-különbségtől függ. Ezért, ha a csővel érintkező folyadékot gyorsan lehűtik, az átadott hő meglehetősen kicsi lesz. A csőben lévő összes folyadék hatékonyan felhasználható, ha turbulenciát hozunk létre a csőben, összekeverjük az összes folyadékot, és a folyadékot magas hőmérsékleten érintkezésben tartjuk a csővel, hogy több hőt vegyen fel.
A sebességváltó hűtője nagyon hasonlít a hűtőben lévő radiátorhoz, azzal a különbséggel, hogy az olaj nem a levegőtesttel cserél hőt, hanem a hűtőben lévő fagyállóval. Nyomástartó tartály fedele A nyomástartó tartály fedele 25°C-kal növelheti a fagyálló forráspontját.
A termosztát fő funkciója a motor gyors felmelegítése és az állandó hőmérséklet fenntartása. Ez a radiátoron átáramló víz mennyiségének beállításával érhető el. Alacsony hőmérsékleten a hűtő kimenete teljesen elzáródik, ami azt jelenti, hogy az összes fagyálló kering a motoron. Amint a fagyálló hőmérséklete 82-91 C-ra emelkedik, a termosztát bekapcsol, amely lehetővé teszi a folyadék átáramlását a radiátoron. Amikor a fagyálló hőmérséklet eléri a 93-103 ℃-ot, a hőmérséklet-szabályozó mindig be van kapcsolva.
A hűtőventilátor hasonló a termosztáthoz, ezért úgy kell beállítani, hogy a motor állandó hőmérsékleten maradjon. Az elsőkerék-hajtású autók elektromos ventilátorral rendelkeznek, mivel a motor általában vízszintesen van felszerelve, vagyis a motor teljesítménye az autó oldalára néz.
A ventilátor termosztatikus kapcsolóval vagy motorszámítógéppel állítható. Amikor a hőmérséklet a beállított érték fölé emelkedik, ezek a ventilátorok bekapcsolnak. Ha a hőmérséklet a beállított érték alá csökken, ezek a ventilátorok kikapcsolnak. Hűtőventilátor A hosszanti motorral szerelt hátsókerék-meghajtású járműveket általában motorhajtású hűtőventilátorokkal szerelik fel. Ezek a ventilátorok termosztatikus viszkózus tengelykapcsolóval rendelkeznek. A tengelykapcsoló a ventilátor közepén található, körülvéve a hűtőből érkező légáramlással. Ez a különös viszkózus tengelykapcsoló néha inkább egy összkerék-meghajtású autó viszkózus csatolóelemére hasonlít. Ha az autó túlmelegszik, nyissa ki az összes ablakot, és működtesse a fűtést, amikor a ventilátor teljes sebességgel működik. Ennek az az oka, hogy a fűtési rendszer valójában egy másodlagos hűtőrendszer, amely tükrözheti az autó fő hűtőrendszerének állapotát.
Fűtőrendszer Az autó műszerfalán elhelyezett fűtőtestek valójában egy kis radiátor. A fűtés ventilátora az üres levegőt a fűtőfúvókán keresztül az autó utasterébe juttatja. A fűtőtestek hasonlóak a kis radiátorokhoz. A fűtőfúvóka kiszívja a termikus fagyállót a hengerfejből, majd visszaáramolja a szivattyúba, hogy a fűtőberendezés működni tudjon a termosztát be- vagy kikapcsolásakor.
