A fázismodulátor moduláció alapja:
A rádiófrekvenciás jel egy oszcilláló vivőből áll szinuszhullám formájában, amely a jel alapja. A pillanatnyi amplitúdó ezt a görbét követi pozitív, majd negatív irányban, egy teljes ciklus után visszatérve a kiindulási ponthoz - követi a szinuszhullám görbéjét. A szinuszhullámot a körben lévő pont körüli mozgással is ábrázolhatjuk, és a fázis bármely adott pontban a kiindulási pont és a hullámforma pontja közötti szög. A fázis időben is növekszik, így a hullámforma pontjai között fáziskülönbség van. A fázismoduláció a jel fázisának modulálásával működik, azaz megváltoztatja a pont kör körüli mozgásának sebességét. Ha nem alkalmazunk modulációt, ez megváltoztatja a jel fázisát. Más szóval, a kör körüli forgási sebesség modulálódik az átlaghoz képest. Ehhez rövid időn belül meg kell változtatni a jel frekvenciáját. Más szóval, amikor fázismodulációt alkalmazunk a jelre, frekvenciaváltozás történik, és fordítva. A fázis és a frekvencia elválaszthatatlanul összefügg, mivel a fázis a frekvencia integrálja.
CÉL: A teljes fázismodulátor bemenet-kimenet szigetelésének növelése egy nullázó áramkör biztosításával, amely a meghajtó áramkörből érkező jelfeszültséget nullára állítja, amikor egy vivőleválasztó jelet alkalmaznak. FELÉPÍTÉS: A 10-es diódakapcsoló áramkör egy ötfokozatú aluláteresztő szűrő típusú kapcsoló áramkör, amely a 12-es és 14-es PIN diódákat használja; amikor a 16-os vezérlő áramkörből eltérő irányú feszültségeket alkalmaznak a 12-es és 14-es diódákra, a kapcsoló bekapcsol, és amikor előremenő feszültségeket alkalmaznak, a 12-es és 14-es diódák rövidzárlatot képeznek, ezáltal levágva a vivőt. A 16-os vezérlő áramkör az előremenő feszültségeket a vivőleválasztó jellel kapcsolt 12-es és 14-es diódákra adja. A 30-as meghajtó áramkör, amikor a vivőleválasztó jelet a 40-es vezetéken keresztül alkalmazzák, kényszerítetten nullára állítja a kétfázisú PSK modulátor 20-nak táplálandó feszültségjelet.