Hidraulikus feszítőszerkezet
A feszítő a vezérműrendszer laza oldalára van felszerelve, amely főként a vezérműrendszer vezetőlemezét támasztja alá, és kiküszöböli a főtengely sebességingadozása és saját maga sokszöghatása által okozott rezgést. A tipikus szerkezet a 2. ábrán látható, amely főként öt részből áll: ház, visszacsapó szelep, dugattyú, dugattyúrugó és töltőanyag. Az olajat az olajbeömlőnyílásból töltik az alacsony nyomású kamrába, és a visszacsapó szelepen keresztül a dugattyúból és a házból álló nagynyomású kamrába áramlik, hogy létrehozza a nyomást. A nagynyomású kamrában lévő olaj a csillapító olajtartályon és a dugattyú résen keresztül szivároghat ki, ami nagy csillapító erőt eredményez, biztosítva a rendszer zökkenőmentes működését.
Háttérismeretek 2: Hidraulikus feszítő csillapítási jellemzői
Amikor a 2. ábrán látható feszítő dugattyújára harmonikus elmozdulásgerjesztést alkalmazunk, a dugattyú különböző méretű csillapító erőket generál, hogy ellensúlyozza a külső gerjesztés rendszerre gyakorolt hatását. A feszítő jellemzőinek tanulmányozására hatékony módszer a dugattyú erő- és elmozdulási adatainak kinyerése és a csillapítási jelleggörbe megrajzolása, ahogyan a 3. ábra mutatja.
A csillapítási jelleggörbe sok információt tükrözhet. Például a görbe zárt területe a feszítő által periodikus mozgás során fogyasztott csillapítási energiát jelenti. Minél nagyobb a zárt terület, annál nagyobb a rezgéselnyelő képesség; Egy másik példa: a nyomó- és visszaállítási szakasz görbéjének meredeksége a feszítő terhelésének és tehermentesítésének érzékenységét jelenti. Minél gyorsabb a terhelés és a tehermentesítés, annál kisebb a feszítő érvénytelen mozgása, és annál előnyösebb a rendszer stabilitásának fenntartása a dugattyú kis elmozdulása mellett.
Háttérismeretek 3: Kapcsolat a dugattyúerő és a lánc laza élereje között
A lánc laza élereje a feszítődugattyú feszítőerejének a feszítővezető lemez tangenciális iránya mentén történő bomlása. Ahogy a feszítővezető lemez forog, a tangenciális irány egyidejűleg változik. Az időzítő rendszer elrendezése szerint a dugattyúerő és a laza élerő közötti megfelelő kapcsolat a különböző vezetőlemez-pozíciók mellett megközelítőleg megoldható, amint az az 5. ábrán látható. Amint a 6. ábrán látható, a laza élerő és a dugattyúerő változásának trendje a munkaterületen alapvetően azonos.
Bár a szoros oldalirányú erő nem határozható meg közvetlenül a dugattyúerőből, a mérnöki tapasztalatok szerint a maximális szoros oldalirányú erő körülbelül 1,1-1,5-szerese a maximális laza oldalirányú erőnek, ami lehetővé teszi a mérnökök számára, hogy a dugattyúerő tanulmányozásával közvetve megjósolják a rendszer maximális láncerejét.
