A ventilátorcsapágy egy csapágytípus, amely a léghűtéses radiátor ventilátora által használt csapágytípusra utal.
A gépészetben számos csapágytípus létezik, de a hűtőtermékekben csak néhány típust használnak: csúszó súrlódású siklócsapágyakat, gördülő súrlódású golyóscsapágyakat és a kétféle csapágy keverékét. Az elmúlt években a nagyobb hűtőgyártók új csapágytechnológiákat vezettek be, mint például a mágneses csapágyak, a hullámcsapágyak, a mágneses magcsapágyak és a csuklós csapágyak. A hagyományos léghűtéses hűtők főként olajjal impregnált csapágyakat és golyóscsapágyakat használnak.
Az olajjal impregnált csapágyak olyan hüvelycsapágyak, amelyek csúszó súrlódást használnak. A kenőolajat kenőanyagként és légellenállás-csökkentőként használják. Kezdetben az üzemi zaj alacsony, és a gyártási költség is alacsony. Ez a csapágyfajta azonban komoly kopással jár, és az élettartama messze elmarad a golyóscsapágyakétól. Továbbá, ha ezt a csapágyfajtát hosszú ideig használják, az olajtömítés miatt (nem lehet kiváló minőségű olajtömítést használni a számítógép hűtőtermékeihez, általában hagyományos papír olajtömítést használnak), a kenőolaj fokozatosan elpárolog, és a por is bejut a csapágyba, ami a ventilátor sebességének csökkenését, a zaj növekedését és egyéb problémákat okoz. Súlyos esetekben a csapágykopás okozta ventilátor excentricitása súlyos rezgést okoz. Ha ezek a jelenségek jelentkeznek, vagy ki kell nyitni az olajtömítést az üzemanyag-feltöltéshez, vagy ki kell szerelni és új ventilátort kell vásárolni.
A golyóscsapágy megváltoztatja a csapágy súrlódási módját, gördülő súrlódást vesz fel, ami hatékonyabban csökkenti a csapágyfelületek közötti súrlódási jelenséget, hatékonyan javítja a ventilátorcsapágy élettartamát, és ezáltal meghosszabbítja a hűtő élettartamát. Hátránya, hogy a folyamat bonyolultabb, ami költségnövekedéshez és nagyobb üzemi zajhoz vezet.
