A lökhárító olyan biztonsági eszköz, amely elnyeli és enyhíti a külső ütést, és védi az autótest elülső és hátulját. Húsz évvel ezelőtt az autók elülső és hátsó lökhárítói elsősorban fém anyagokból készültek. Ezeket U alakú csatornacélba bélyegezték, több mint 3 mm vastagsággal, és a felületet krómtal kezeltük. Szegecselték vagy hegesztették őket a keret hosszanti gerendájával, és nagy rés volt a test, mintha egy rögzített rész lenne. Az autóipar fejlesztésével az autó lökhárítója, mint fontos biztonsági eszköz, szintén az innováció úton van. A mai autó elülső és hátsó lökhárítók, az eredeti védelmi funkció fenntartása mellett, valamint a harmónia és az egység keresése mellett a test alakjával, a saját könnyűsúlyának elérése mellett. Ennek a célnak a elérése érdekében az autók első és hátsó lökhárítói műanyagból készülnek, amelyet műanyag lökhárítóknak hívnak. A műanyag lökhárító három részből áll: a külső lemezből, a párnás anyagból és a gerendából. A külső lemez és a pufferanyag műanyagból készül, és a gerenda hidegen hengerelt lemezből készül, kb. A külső lemezt és a párnázó anyagot a sugárhoz rögzítik, amelyet a keret síni csavarjaihoz rögzítenek, és bármikor eltávolíthatók. Ez a műanyag lökhárító műanyagot használ, alapvetően kétféle anyag felhasználásával, poliészter és polipropilén felhasználásával, fröccsöntési módszerrel. Van egyfajta műanyag, úgynevezett polikarbon -észter -sorozat külföldön, beszivárog az ötvözet kompozíciójába, az ötvözött fröccsöntési módszerbe, a lökhárítóból történő feldolgozás nemcsak nagy szilárdságú merevséggel, hanem a hegesztés előnyeivel is rendelkezik, és a bevonási teljesítmény jó, egyre több és több az autóban. A műanyag lökhárítónak erőssége, merevsége és dekorációja van, biztonsági szempontból az autó ütközési balesete pufferszerepet játszhat, megvédheti az elülső és a hátsó kocsi testét, a nézőpont megjelenése alapján természetesen kombinálható a testtel egy darabban, egy egészben, jó dekorációvá válik, a dekorációs autó megjelenésének fontos részévé válhat.
