Az első féktárcsák ugyanolyanok, mint a hátsó féktárcsák?
Az első és a hátsó féktárcsa nem ugyanaz, az első és a hátsó féktárcsa egyaránt fontos szerepet játszik a jármű fékrendszerében, és jelentős különbségek vannak közöttük. Először is, amikor a vezető lenyomja a fékpedált, a tehetetlenség szerepe miatt a jármű eleje lefelé nyomódik, a hátulja pedig felfelé dől. Ez a jelenség azt okozza, hogy az első gumiabroncs nagyobb nyomást gyakorol fékezés közben. Ennek eredményeként az első féktárcsáknak nagyobb fékerőt kell elviselniük ahhoz, hogy az autó gyorsan és simán megállhasson. Ez azt is jelenti, hogy az első féktárcsákat nagyobb szilárdsággal és kopásállósággal kell megtervezni és gyártani.
Másodszor, a hátsó féktárcsa szerepe a vészfékezésben eltér az első féktárcsa szerepétől. Mivel az autó eleje fékezéskor a talajra nyomódik, a hátsó kerekek ennek megfelelően megemelkednek. Ekkor a hátsó kerék és a talaj közötti érintkezési erő (azaz a tapadás) csökken, így nincs szükség akkora fékezőerőre, mint az első kerék esetében. A hátsó féktárcsának azonban továbbra is rendelkeznie kell bizonyos fékezőképességgel ahhoz, hogy a jármű biztonságosan megállhasson a különböző útviszonyok és vezetési körülmények között.
Ezenkívül az első féktárcsa általában nagyobb, mint a hátsó, mivel az első kerekeknek nagyobb fékerőre van szükségük ahhoz, hogy a jármű gyorsan és simán megállhasson. Vészfékezéskor, mivel a karosszéria első része a talajra szorul, a hátsó kerék felemelkedik, ekkor a hátsó kerék és a talaj közötti érintkezési erő (azaz a tapadás) nem olyan nagy, mint az első keréké, így nincs szükség akkora fékerőre.
Röviden, az első és a hátsó féktárcsa szerepe a fékezési folyamatban eltérő, a fő különbség az, hogy ellenállnak a fékerőre és a kopásállóságra vonatkozó követelményeknek. Ez a kialakítás hatékony és biztonságos fékezést biztosít minden vezetési körülmény között.
Normális, hogy az első féktárcsa forró?
Az első féktárcsa bizonyos mértékig történő forrósága normális, de ha a hőmérséklet túl magas, az problémára utalhat.
Amikor a fékrendszer normál módon működik, a fékbetétek és a féktárcsa közötti súrlódás hőt termel, ezért normális, ha a féktárcsa felmelegszik. Különösen gyakori vagy hirtelen fékezés után lesz a féktárcsa felmelegedése szembetűnőbb. Ha azonban a féktárcsa hőmérséklete meghaladja a normál tartományt, és túlmelegszik, vagy akár forróvá válik, az rendellenes helyzetre utalhat. Ezek a rendellenes körülmények magukban foglalhatják a fékpumpa rossz visszaáramlását, a fékrendszer alkatrészeinek meghibásodását, valamint azt, hogy a féktárcsa és a fékbetétek nincsenek teljesen elválaszva egymástól. Ezek a problémák a féktárcsa túlzott felmelegedéséhez vezethetnek, ami időben történő karbantartást igényel a biztonsági kockázatok elkerülése érdekében.
Ezért, ha azt tapasztalja, hogy az első féktárcsa forró, egy ideig megfigyelheti azt. Ha a hőmérséklet továbbra is túl magas, vagy más rendellenes jelenségek jelentkeznek (például rendellenes fékezés, fékhatás csökkenése stb.), időben értesítse a karbantartó személyzetet az ellenőrzés és a karbantartás érdekében.
Az első féktárcsa jelentős kopásának okai a hátsó féktárcsához képest főként a jármű kialakításában, az első és hátsó rész közötti egyenetlen tömegeloszlásban, valamint a fékezés során fellépő tömegátadásban rejlenek.
Járműtervezés: A legtöbb autó (beleértve a városi terepjárókat is) elsőkerék-meghajtású elrendezést alkalmaz, amelyben a motor, a sebességváltó, a tengelykapcsoló és más főbb alkatrészek, valamint a teljes Chengdu az autó első felében találhatók. Ez az elrendezés egyenetlen tömegeloszlást eredményez az autó elején és hátulján, általában 55:45 vagy 60:40 arányt érve el. Mivel az első kerekek nagyobb súlyt viselnek, természetesen nagyobb fékerőt is viselnek, ami azt jelenti, hogy a jármű első kerekeinek fékrendszerének erősebbnek kell lennie, mint a hátsó kerekeknek.
Egyenetlen első és hátsó tömegeloszlás: A jármű egyenetlen első és hátsó tömegeloszlása miatt az első kerekeknek nagyobb fékerőt kell elviselniük. Annak érdekében, hogy az első kerék fékereje nagyobb legyen, az első kerék fékbetétjeit és féktárcsáit nagyobbra kell tervezni. Ez a kialakítás az első kerék féktárcsájának méretét általában 15–30 mm-rel nagyobbra teszi, mint a hátsó kerékét, hogy növelje a nyomatékot és a fékhatást.
Tömegátadás fékezés közben: fékezéskor az autó, bár a kerék lelassult, amíg meg nem állt, a karosszéria és a kerék rugalmasan összekapcsolódnak, mégis a tehetetlenségi erő hatására tovább mozog előre, így az autó súlypontja előre tolódik. Ezt a jelenséget a jármű féktömeg-átadásának nevezik. Fékezéskor az autó tömegének egy része az első kerékre nehezedik, és minél nagyobb a sebesség, annál erőszakosabb a fékezés, annál nagyobb a tömegátadás, annál nagyobb a terhelés az első keréken. Ezért a terhelésnövekedéshez való alkalmazkodás érdekében az első kerék fékezőereje ennek megfelelően növekszik, ezért nagyobb méretű fékbetéteket és féktárcsákat kell használni.
Összefoglalva, a jármű kialakítása, az első és hátsó kerekek közötti egyenetlen tömegeloszlás, valamint a fékezés közbeni tömegátadás miatt az első féktárcsa jobban kopik, mint a hátsó. Ez a kialakítás biztosítja, hogy az első kerekek fékezés közben elegendő fékerőt tudjanak kifejteni a jármű stabilitásának és biztonságának megőrzése érdekében.
Kérjük, hívjon minket, ha szüksége van rách termékek.
A Zhuo Meng Shanghai Auto Co., Ltd. elkötelezett az MG&MAUXS autóalkatrészek értékesítése iránt, amelyeket szívesen látunk.
