Inerciális kioldási módszer
A külső terhelés és a tehetetlenségi erő közötti hozzávetőleges egyensúly feltételezésén alapulva az inerciális kioldási módszer egy olyan módszer, amely a zárás során keletkező záróerőt határozza meg, és előrejelzi a test nyitó és záró részeinek kifáradási élettartamát. Az inerciális kioldási módszer alkalmazásával biztosítani kell a záró rész elsőrendű természetes frekvenciáját, hogy kiküszöböljük a szerkezeti rezonancia lehetőségét. Másodszor, a záróerőt a zárási folyamatban fellépő tehetetlenségi erő felhasználásával számítják ki. A szimuláció pontosságának biztosítása érdekében az inerciális kioldási módszernek össze kell hasonlítania a korábbi adatokkal a záró terhelés meghatározásához. Végül a feszültség-nyúlás eredményeket kiértékelték, és a fémlemez kifáradási élettartamát alakváltozási-fáradási módszerrel jósolták meg.
Az inerciális kioldási módszerben használt analitikai modell olyan záróelemeket (Clousre in White) tartalmaz, amelyek csak lemezből és egyszerű tartozékokból, például tömítésekből, ütközőblokkokból, üvegből, zsanérokból stb. állnak. Más tartozékok tömegpontokkal helyettesíthetők. A következő ábra egy tipikus modellt mutat a feszültség-nyúlás eredmények inerciális kioldási módszerrel történő értékelésére.
