A főfékhenger (Master Cylinder), más néven fékolaj (levegő), fő funkciója a fékfolyadék (vagy gáz) nyomása, amelyet az egyes fékhengerekhez kell továbbítani a dugattyú megnyomása érdekében.
A fékhenger egy egyirányú működésű dugattyús hidraulikus henger, amelynek feladata a pedálmechanizmus által bevitt mechanikai energiát hidraulikus energiává alakítani. Kétféle fékhenger létezik, az egykamrás és a kétkamrás, amelyeket egykörös, illetve kétkörös hidraulikus fékrendszerekben használnak.
A gépjárművek vezetési biztonságának javítása érdekében a közlekedési szabályok követelményeinek megfelelően a gépjárművek üzemi fékrendszere ma már kétkörös fékrendszert alkalmaz, amely kétkamrás főfékhengerekből áll (az egykamrás fékhengereket megszüntették), kétkörös hidraulikus fékrendszerrel.
Jelenleg szinte az összes kétkörös hidraulikus fékrendszer szervo fékrendszer vagy dinamikus fékrendszer. Egyes miniatűr vagy könnyű járművekben azonban az egyszerű szerkezet érdekében, és azzal a feltétellel, hogy a fékpedál ereje nem haladja meg a vezető fizikai erejét, vannak olyan modellek is, amelyek tandem kétkamrás fékhengert használnak egy kétkörös kézi hidraulikus fékrendszer létrehozásához.
Tandem kétkamrás fékhenger szerkezet
Az ilyen típusú fékhengert kétkörös hidraulikus fékrendszerben használják, amely két sorba kapcsolt egykamrás fékhengernek felel meg.
A fékhenger háza egy első hengerdugattyúval 7, egy hátsó hengerdugattyúval 12, egy első hengerrugóval 21 és egy hátsó hengerrugóval 18 van felszerelve.
Az első hengerdugattyút egy tömítőgyűrű 19 tömíti; a hátsó hengerdugattyút egy tömítőgyűrű 16 tömíti, és egy rögzítőgyűrű 13 rögzíti. A két folyadéktartály rendre az első B és a hátsó A kamrával van összeköttetésben, és az első és hátsó fékhengerekkel a megfelelő olajkivezető szelepeken 3 keresztül van összeköttetésben. Az első hengerdugattyút a hátsó hengerdugattyú hidraulikus ereje nyomja, a hátsó hengerdugattyút pedig közvetlenül a tolórúd hajtja. 15 tolóerő.
Amikor a fékhenger nem működik, a dugattyúfej és a csésze az első és hátsó kamrákban éppen a megfelelő megkerülő furatok 10 és a kiegyenlítő furatok 11 között helyezkedik el. Az első henger dugattyújának visszahúzó rugójának rugalmas ereje nagyobb, mint a hátsó henger dugattyújának visszahúzó rugójáé, hogy biztosítsa a két dugattyú megfelelő helyzetét, amikor nem működnek.
Fékezéskor a vezető a fékpedálra lép, a pedálerő a váltómechanizmuson keresztül továbbítódik a tolórúdhoz 15, és a hátsó henger dugattyúját 12 előre mozgatja. Miután a bőrtok eltakarja a megkerülő furatot, a hátsó üregben megnő a nyomás. A hátsó kamrában lévő hidraulikus nyomás és a hátsó henger rugóerejének hatására az első henger 7 dugattyúja előre mozdul, és az első kamrában lévő nyomás is megnő. Amikor a fékpedált folyamatosan lenyomva tartják, az első és a hátsó kamrában lévő hidraulikus nyomás tovább növekszik, ami az első és a hátsó fékeket is fékezi.
Amikor a féket kiengedik, a vezető felengedi a fékpedált, az első és hátsó dugattyúrugók hatására a fékhengerben lévő dugattyú és nyomórúd visszatér a kiinduló helyzetébe, a csővezetékben lévő olaj pedig kinyitja az olajvisszavezető szelepet 22 és visszafolyik. A főhenger fékeződik, így a fékhatás megszűnik.
Ha az első kamra által vezérelt áramkör meghibásodik, az első hengerdugattyú nem generál hidraulikus nyomást, de a hátsó hengerdugattyú hidraulikus ereje hatására az első hengerdugattyú az elülső vég felé tolódik, és a hátsó kamra által generált hidraulikus nyomás továbbra is fékezőerőt tud létrehozni a hátsó keréken. Ha a hátsó kamra által vezérelt áramkör meghibásodik, a hátsó kamra nem generál hidraulikus nyomást, de a hátsó hengerdugattyú a tolórúd hatására előre mozdul, és érintkezik az első hengerdugattyúval, előre tolva az első hengerdugattyút, és az első kamra továbbra is hidraulikus nyomást tud létrehozni az első kerekek fékezéséhez. Látható, hogy ha a kétkörös hidraulikus fékrendszer bármelyik csővezetéke meghibásodik, a fékhenger továbbra is működhet, de a szükséges pedállöket megnő.
