《Zhuomeng autó | Nyári napforduló, napról napra fehér, minden a nap vad növekedésének nyilvánosságában.》
A nyári napforduló a 24 napfordulós időszak közül a 10.. Vödörujj dél; Nap hosszúsági fok 90°; A Gergely-naptár szerint június 20-22-én ünneplik. Ezen a napon a nap eléri az év legészakibb pontját, szinte közvetlenül a Ráktérző felett, és az északi féltekén a leghosszabb a nappali órák száma. A Ráktérzőtől északra fekvő területeken a nyári napforduló az évnek az a napja, amikor a déli nap a legmagasabban van.
A nyári napforduló az a fordulópont, amikor a Nap észak felé fordul. A nyári napforduló után a közvetlen Nap dél felé kezd mozogni a Ráktérzőtől, és az északi féltekén a nappalok rövidülni kezdenek. A Ráktérzőtől északra fekvő Kínában a nyári napforduló után a déli Nap magassága napról napra csökkenni kezd; Kína Ráktérzőjétől délre fekvő területein a déli Nap magassága a nyári napforduló után visszatér délre, és a Nap a nyári napforduló után naponta elkezd lejjebb menni.
A nyári napforduló utáni időjárásra magas hőmérséklet, magas páratartalom és időnként zivatarok jellemzőek. A nyári napforduló a nyári pozíció közepén, azaz a déli pozícióban van, a délután pedig a Yang; Bár a nyári napforduló napsütésesebb és a leghosszabb nappal van, nem feltétlenül az év legforróbb napja, így a felszín közelében a hő még mindig felhalmozódik, és nem éri el a maximális időt. A nyári napforduló a 24 napkifejezés egyike, az ókorban a népi „négy óra nyolc” ünnep is volt, és az ókortól kezdve szokás a nyári napfordulóhoz kapcsolódó imádat. Ezenkívül a nyári napforduló után az emberek általában Qingbuliang levest, gyógyteát, savanyú szilvalevest és így tovább esznek, hogy elkerüljék a hőséget.
Történelmi eredet
A „24 napkifejezés” az ősi földműves civilizáció terméke. Az emberek felfedezték a természet négy évszakát, és fokozatosan rájöttek, hogy az éghajlat és a fenológia éves változásának is megvannak a maga szabályai. Az emberek minden nap alkonyatkor megfigyelték a Göncölszekér egerét, és azt tapasztalták, hogy a különböző évszakokban a „Göncölszekér” tájolása és a vödör nyelének iránya eltérő. Így a Göncölszekér régóta az évszakokat jelző csillagjegy. Ahogy a „Guanzi · Circulation” írta a következőben: „A vödör nyelének keleti állása a tavaszt jelenti; a vödör nyelének déli állása az egész nyári világot jelenti; a vödör nyelének nyugatra állása az őszt jelenti; az egész világon tél van.”
A 24 napszak a naptárban meghatározott évszakok, amelyek a természetes ritmusok változásait jelképezik, és megalapozzák a „december felépítését”. Négyéves korban három hónap van: tavasz, nyár, ősz és tél, minden hónapban két napszak, és minden napszaknak megvan a saját egyedi jelentése. Chen Xiling „Engedelmeskedj az alkotmánynak” című műve szerint [a nyári napfordulót] így magyarázza: „A nap északon van, a nap hosszú, a nap rövid, ezért nyári napfordulónak nevezik.” A legfontosabb, a legfontosabb.” Innen ered a nyári napforduló neve. Ezen a nyári napfordulón délben a nap teljesen (majdnem) közvetlenül süt, és a Ráktérző régióban rövid időre megjelenik az „árnyék nélküli” jelenség, az „árnyék nélküli” jelenség csak a Ráktérzőtől délre eső területeken fordul elő.
A nyári napforduló a „24 napciklus” tizedik napfordulója. Ezen a napon a Nap eléri az év legészakibb pontját, szinte közvetlenül a Ráktérző (é. sz. 23°26′) felett, és a nappalok hossza a leghosszabb az északi féltekén, és minél magasabb a szélességi fok, annál hosszabb a nappal. Ez a Föld forgástengelyének dőlésszöge által okozott „hosszú nappal és rövid éjszaka hatásnak” köszönhető, amely minél közelebb van a sarkokhoz. Például a Hainan tartománybeli Haikou városában a nappal valamivel több mint 13 óra, Hangcsouban 14 óra, Pekingben 15 óra, a Heilungjiangban található Mohe városában pedig több mint 17 óra. Az Északi-sarkkörtől északra a Nap egész nap a horizont felett marad, így ez az év legszélsőségesebb napja az északi féltekén.
Ugyanakkor a Ráktérzőtől északra fekvő területeken a nyári napforduló egyben az évnek az a napja is, amikor a déli nap a legmagasabban van a régióban. A nyári napforduló az év legészakibb napja, amikor az északi félteke közel kétszer annyi napsugárzást kap, mint a déli.
A nyári napforduló a Nap észak felé tartó útjának fordulópontja. Ezután a Nap „megfordul”, és a közvetlen napfény pontja dél felé kezd mozogni a Ráktérzőtől. Kína Ráktérzőjétől északra fekvő területein a nyári napforduló után a déli Nap naponta csökkenni kezd; Kína Ráktérzőjétől délre fekvő területein a nyári napforduló után a déli Nap magassága nem kezd napról napra csökkenni, amíg közvetlenül át nem halad a déli Napon. Az északi féltekén a Ráktérzőtől délre fekvő összes régiót a Nap évente kétszer függőlegesen a Földbe lövi.
A nyári napforduló után az északi féltekén a nappalok rövidülni kezdenek. Van egy népi mondás, miszerint „a nyári napforduló tésztájának elfogyasztása után egy nap rövid.” Wei Yingwu, a Tang-dinasztia korabeli kínai költő a Nyári napforduló északi tava című könyvében azt is írta, hogy „azóta felhős a nap, az éjszaka pedig szivárog”.
Ugyanakkor, a nyári napforduló beköszönte után az éjszakai égbolt fokozatosan nyári égbolttá változott.
Levegő hőmérséklete Csapadék
A nyári napforduló után, bár a Nap közvetlen szöge fokozatosan dél felé kezdett elmozdulni a Ráktérzőtől, az északi félteke napjai fokozatosan rövidülni kezdtek, de mivel a napsugárzás hője a talajra még mindig nagyobb, mint a talajnak a levegőre jutó hője, a következő időszakban a hőmérséklet tovább emelkedik, így „nyári napforduló van, de nem forró”. Ahogy a mondás tartja, a „három Fu hőség”, az igazi meleg időjárás a Gergely-naptár szerint július közepétől augusztus közepéig tart.
Ezen a napon a nap eléri az év legészakibb pontját, és az északi féltekén vannak a leghosszabb nappali órák az évben. Ebben az időszakban Kína nagy részén magasabb a hőmérséklet, elegendő a napsütés, a növények gyorsan nőnek, és a fiziológiai és ökológiai vízigény is nagyobb. [24] A nyári napforduló után a talaj intenzív hőségnek van kitéve, erős a légáramlás, és délutántól estig gyakran alakulnak ki zivatarok. Ez a fajta forró zivatar gyorsan jön és megy, a csapadékmennyiség kicsi, és az emberek azt mondják, hogy „a nyári eső elválasztja a mezőket”.
A „nyári napforduló” a nyárközép kezdete. Bár még nem az év legforróbb napja, már nincs messze az „ősz”. A „nyári napfordulótól” kezdve, három „Geng nap” után, az év legforróbb kutyanapjai, az úgynevezett „nyári napforduló három heptilszámú első voltja” következnek. A nyári napforduló utáni időjárásra magas hőmérséklet, magas páratartalom és időnként zivatarok jellemzőek.
◆ „Nincs árnyék”
A nyári napfordulókor a Nap szinte pontosan a Ráktérző felett van, délben pedig teljesen (majdnem) közvetlen napfényben süt, így a Ráktérző környéke „azonnal láthatatlannak” tűnik. A jelenség csak a Ráktérzőtől délre fordul elő, ahol a Nap évente kétszer éri a földet.
Nyári napforduló északon és délen tésztát enni
Kína egyes részein már ősidők óta létezik egy mondás: „Téli napfordulós gombócok és nyári napfordulós tészták”, és a tésztafogyasztás a nyári napfordulón sok helyen fontos szokás. Mivel az új búza a nyári napfordulón jelent meg, a tésztafogyasztás a nyári napfordulón is új jelentéssel bír.
Nyári napforduló
A nyári napforduló, akárcsak a téli napforduló, fontos népünnep Kínában. Az ókorban „Nyári Fesztiválnak” és „Nyári Napforduló Fesztiválnak” nevezték. A Csing-dinasztia előtt a nyári napforduló nemzeti ünnep volt, és a nyári hőség elkerülése érdekében hazamentek inni a rokonokkal, ezt nevezték nyári ünnepnek. A Szong-dinasztia idején a „Wencsang Miscella” feljegyezte: „Megkezdődik a nyári napforduló, a tisztviselőknek három szabadnapjuk van.”
Egy csepp nyári napfordulókori eső több ezer dollárt ér.
Zhuomeng Automobile
A Zhuo Meng Shanghai Auto Co., Ltd. elkötelezett az MG&MAUXS autóalkatrészek értékesítése iránt, amelyeket szívesen látunk.
Közzététel ideje: 2024. június 21.