Kondenzátor oldalsó lemez - bal/jobb
A kondenzátor (kondenzátor), a hűtőrendszer egyik alkotóeleme, egy olyan hőcserélő, amely gázt vagy gőzt folyadékká alakít, és a csőben lévő hőt nagyon gyorsan átadja a cső közelében lévő levegőnek. A kondenzátor működési folyamata exoterm folyamat, így a kondenzátor hőmérséklete viszonylag magas.
Az erőművek számos kondenzátort használnak a turbinákból származó kipufogógáz kondenzálására. A kondenzátorokat a hűtőüzemekben használják hűtőközeg-gőzök, például ammónia és freon kondenzálására. A kondenzátorokat a petrolkémiai iparban használják szénhidrogének és más vegyi gőzök kondenzálására. A desztillációs folyamatban a gőzt folyékony halmazállapotúvá alakító eszközt kondenzátornak is nevezik. Minden kondenzátor úgy működik, hogy hőt von el egy gázból vagy gőzből.
A hűtőrendszer részei egyfajta hőcserélők, amelyek képesek gázt vagy gőzt folyadékká alakítani, és a csőben lévő hőt nagyon gyorsan átadni a cső közelében lévő levegőnek. A kondenzátor működési folyamata exoterm folyamat, így a kondenzátor hőmérséklete viszonylag magas.
Az erőművek számos kondenzátort használnak a turbinákból kiáramló gőz kondenzálására. A kondenzátorokat a hűtőüzemekben használják hűtőközeg-gőzök, például ammónia és freon kondenzálására. A kondenzátorokat a petrolkémiai iparban használják szénhidrogének és más vegyi gőzök kondenzálására. A desztillációs folyamat során a gőzt folyékony halmazállapotúvá alakító eszközt kondenzátornak is nevezik. Minden kondenzátor úgy működik, hogy hőt von el egy gázból vagy gőzből.
A hűtőrendszerben a párologtató, a kondenzátor, a kompresszor és a fojtószelep a hűtőrendszer négy alapvető része, amelyek közül a párologtató az a berendezés, amely a hűtőkapacitást szállítja. A hűtőközeg elnyeli a hűtendő tárgy hőjét a hűtés eléréséhez. A kompresszor a szív, amely a hűtőközeg gőzének belélegzését, összenyomását és szállítását végzi. A kondenzátor egy olyan eszköz, amely hőt bocsát ki, és az elpárologtatóban elnyelt hőt a kompresszor munkája által átalakított hővel együtt átadja a hűtőközegnek. A fojtószelep a hűtőközeg nyomásának fojtását és csökkentését végzi, ugyanakkor szabályozza és beállítja az elpárologtatóba áramló hűtőközeg-folyadék mennyiségét, és a rendszert két részre osztja: a nagynyomású és az alacsony nyomású oldalra. A tényleges hűtőrendszerben a fenti négy fő alkatrészen kívül gyakran vannak olyan kiegészítő berendezések is, mint például mágnesszelepek, elosztók, szárítók, hőgyűjtők, olvadó dugók, nyomásszabályozók és egyéb alkatrészek, amelyek a működés javítását szolgálják. A gazdaságosság, a megbízhatóság és a biztonság jegyében tervezték.
A klímaberendezések a kondenzációs formájuk szerint vízhűtéses és léghűtéses típusokra oszthatók, a felhasználási céljuk szerint pedig két típusra oszthatók: egyszeres hűtésű típusra és hűtő-fűtő típusra. Függetlenül attól, hogy melyik típust építették fel, a következő fő alkatrészekből áll.
A kondenzátor szükségességét a termodinamika második főtétele alapozza meg – a termodinamika második főtétele szerint a hőenergia spontán áramlási iránya zárt rendszerben egyirányú, azaz csak a magas hőmérséklettől az alacsony hőmérsékletig áramolhat, és a mikroszkopikus világban a hőenergiát hordozó mikroszkopikus részecskék csak rendezettből rendezetlenbe tudnak áramlani. Ezért, amikor egy hőerőgép energiát vesz fel a munkavégzéshez, energiát kell felszabadítania az áramlás irányában is, így hőenergia-rés keletkezik az áramlás iránya és az áramlás iránya között, lehetővé válik a hőenergia áramlása, és a ciklus folytatódik.
Tehát, ha azt szeretnénk, hogy a terhelés ismét munkát végezzen, először fel kell szabadítani a még nem teljesen felszabadult hőenergiát. Ehhez kondenzátort kell használni. Ha a környező hőenergia magasabb, mint a kondenzátorban lévő hőmérséklet, a kondenzátor hűtéséhez mesterséges munkát kell végezni (általában kompresszorral). A kondenzált folyadék visszatér magasabb rendű és alacsony hőenergiájú állapotba, és újra munkát tud végezni.
A kondenzátor kiválasztása magában foglalja a forma és a modell megválasztását, és meghatározza a kondenzátoron átáramló hűtővíz vagy levegő áramlását és ellenállását. A kondenzátor típusának kiválasztásakor figyelembe kell venni a helyi vízforrást, a víz hőmérsékletét, az éghajlati viszonyokat, valamint a hűtőrendszer teljes hűtőkapacitását és a hűtőhelyiség elrendezési követelményeit. A kondenzátor típusának meghatározása során a kondenzátor hőátadási felületét a kondenzációs terhelés és a kondenzátor egységnyi felületére jutó hőterhelés alapján számítják ki, hogy kiválasszák a megfelelő kondenzátormodellt.
